2015. január 3., szombat

2014. Október 9. - Csütörtök


A kezdet I.

 Kedves naplóm! 
  Már későre járt, mikor nagy nehezen feltoltam magamat a villamosra. A kezemben reklámszatyrok milliói, melyeken közép árkategóriás ruhamárkák nevei álltak, Tally Weijl, H&M, Bershka. Igen, vásárolni voltam. Nem mintha ez olyan meglepő lenne, hisz az elmúlt időben gyakran veszek egy-két (3,4,5,6) ruhaneműt. Bár ma céllal léptem be a Westendbe, a holnapi bulira vásároltam, ugyanis egy rongyom se volt az éjszakai élethez. Izgatott vagyok. Nem tudom, hogy mire számítsak, mert még sosem mentem szórakozóhelyekre, de Hétfőn az egyik „barátnőm”, Enci örömmel újságolta, hogy a 22 éves pasija a Coronitában dolgozik, és be tud minket juttatni. Persze kaptam az alkalmon, hisz tudtam, ahová Encinek sem egyszerű bejutni, az tényleg jó hely. A legmenőbb lány az iskolánkban, és az, hogy egy általános iskolással barátkozik, sokak szerint megtisztelés. Ő maga egyébként tízedikes tehát két évfolyammal jár feljebb nálam. Mindezek ellenére én nem igazán kedvelem őt, Kovács Apolka Kírának hívnak, Enci mégis „Pokolnak” hív, mert úgy gondolja, hogy hasonlít az Apolkára, pedig jól tudja, hogy a második nevemet használom. Ám, a legfőbb oka annak, hogy holnap elmegyek a buliba az az, hogy ott lesz Marci…
 Megállt a villamos, kizökkentem a gondolataimból és kitúródtam a sok ember közül. A villamosmegállóhoz szerencsére közel volt a házunk, tehát nem kellett sokat gyalogolnom, bár ebben az új Air max cipőben nem is jelentene olyan nagy kihívást. Enci mondta, hogy vegyem meg, bár nem tetszik az élénk neon színe, de amire Enci rábólint, az biztosan jó. A rövid séta után, gyorsan kinyitottam a bérház kapuját, és felrohantam a lépcsőn, meg sem álltam egészen a lakásunkig. Anyám már bent várt, gondolni se mertem rá mennyire le fog cseszni, mikor meglátja az újabb reklámszatyrokat. Gyorsan belopóztam és szokásom szerint a szobám gardróbjának egyik fiókjába rejtettem el a cuccokat. Nem volt nagy szobám, épp akkora, amelyben én, és még egy-két plusz matrac, amin a barátnőim tudnak aludni, elfér. A fal királykék, a bútorok pedig fehérek, a plafont meg egy óriási galaxy tapéta borítja, melyből utat tőr a kisebb gyöngycsillár vezetéke. A falon fekete-fehér modern stílusú festményszerű képek, a padlón pedig egy nagy szőrös fehér szőnyeg.
 - Kíra, itt vagy?! – üvöltött valaki rekedten az étkezőből. Anyám volt az, gyorsan felé indultam, de hiteltelen megjelent előttem, mint egy szellem. – Kíra, hol voltál megint? – A hangja cseppnyi elkeseredettséget tükrözött.
 - Találkoztam az egyik barátnőmmel. – Éreztem, hogy a hátamon feláll a szőr, de nem anyám horrorisztikus hangjától, hanem attól, hogy tudom, már egy ideje nem bízik bennem. Sóhajtott, majd megkért, hogy máskor szóljak, mert nem akar aggódni, végül invitált vacsorázni. Bátortalanul kiléptem a szűk folyosóra, amit egy-két színes kép díszített, és mosolyogva apára pillantottam, aki már onnan is látszódott. Mikor beértem az étkezőbe egy szaftos puszit nyomtam a homlokára, majd melléültem. Kétségtelen, hogy őt sokkal jobban szeretem, mint anyát, de ez nem is csoda, anya olyan, mint egy házisárkány. A vacsora valami spenótféleség volt, amit szokásomhoz híven nem ettem meg, ezért lefutott egy 2 perces botrány, ezek után apukám bejelentette, hogy adni készül valamit.
 A kezében egy elég bénán becsomagolt kisebb termetű dobozkát remegtetett, amit mosolyogva átadott. Én persze nekiestem, amúgy se volt mit sajnálni azon a gyűrött csomagolópapíron. Mikor megláttam mi van benne félénken elmosolyodtam, majd kinyitottam a dobozát. Egy Iphone, ha jól tudom 6 plus. Eddig egy elég béna telefonom volt, és ez életet ment számomra. Vigyorogni kezdtem, ennél jobb ajándékot nem is adhatott volna.
 - Köszönöm! – kiáltottam fel és szorosan megöleltem apám, aki megállás nélkül mosolygott.
 - Szívesen, bár ez szülinapi ajándék. – Elhúzta a száját, de még mindig virított az arca. Bólintottam, csak holnap lesz szülinapom, de már megszoktam, hogy apa mindig előbb adja oda.
 Az este másik felében a szobámban ültem és az új telefont babráltam, mikor minden létfontosságú alkalmazást (facebook, instagram stb.) letöltöttem gyorsan ráírtam szokás szerint egy-két emberre.

Enikő Vanyicsek (Enci) 

Már várom a hnapot :) 

Jaa, én is, mit veszel fel? 


Bementem westenbe, vettek 
tök jó cuccokat, 
Képzeld, apám vett egy 
új telót, 6 plus-t. 


Ne bassz Pokol, mázlista vagy


Légyszi hívj Kírának :( 

A Pokol jobb :DDDD




Nándor Marci

Wisky vagy vodka? 


???

Melyiket bírod jobban :D?


Még nem ittam alkoholt… 

Látta


Megrezzentem, nyilván azért nem ír vissza, mert nevetségesnek tart? Pedig való igaz, még nem ittam alkoholt. Szomorúan letettem a telefont az éjjeli szekrényre, és a lábamat magamhoz húztam. Holnap muszáj lesz lenyűgöznöm őt, hogy össze jöjjünk, muszáj. Lemásztam az ágyról, és a gardróbból kitúrtam a pizsamámat. A holnapi nap biztosan jó lesz. Gondoltam magamban és nagyot sóhajtva elindultam a fürdőszoba irányába.

Igen, a holnapi nap, biztos jó lesz.

2 megjegyzés: