2015. január 12., hétfő

Október 15. - Szerda

Drága Naplóm! 
 Úgy koradélután lehetett, ám a sötét esőfelhők eltakarták az októberi napsütést. Az eső, mintha dézsából öntenék úgy esett. Elborult a tekintetem, mostanában ez gyakori. Körülöttem sok-sok velem egykorú naiv és félrevezethető kislány nézelődött a sminkes pultoknál abban a reményben, hogy a vakolat majd vonzóbbá varázsolja őket. Az egyik alig lehetett 13, kezében egy vérvörös Astor rúzs. Nevetséges. Ám a legviccesebb az, hogy egy hete én is ugyan azt a rúzst vittem a kasszához. Nagy levegőt vettem, majd abbahagytam a bámészkodást és a kezemben lévő terhességi tesztcsomagra néztem. 1100 Ft, ennyibe kerül a tény, hogy van vagy nincs gyereked, 1100 Ft-ba kerül az, hogy tudd, egy új élőlény keletkezik-e a hasadban. 
 - Tedd be a kosárba Kíra, és menjünk. – intett Orsi, a nővérem a kosár felé. Születésnapomra jött haza Oroszországból, ahol tanul. Megkértem őt, hogy jöjjön el velem terhességi tesztet venni, amire természetesen egyből rábólintott mindenféle kérdezősködés nélkül. – Kíra. 
 Látta rajtam, hogy valahol máshol járok, gyorsan bólintottam majd remegő kezekkel beraktam a tesztcsomagot, majd Orsival együtt a pénztárhoz indultunk. Az eladó, mikor kezébe vette a terméket egy pillanatra rám meredt, végül mikor meglátta a 23 éves nővérem megnyugodva kérte a pénzt. Már most remegett a szívem, mi lesz akkor, amikor hazaérek? Orsi a félelmet látva bíztatóan mosolyogni kezdett, és biccentett, hogy menjünk. A Dm-el szembeni Starbucks-ba indultunk, tudtam, hogy ott kell neki mindent elmondanom, de hogy, ha magam sem emlékszem semmire? 


 Gyorsan vettünk kávét és sütit, aztán leültünk egy szabad asztalhoz. Orsi rákönyökölt, és egyenesen a szemembe nézett. 
 - Kovács Apolka Kíra, - már rosszul kezdődik. – hogy képzeled, hogy nem adsz az Oreóbol? – Mérgesen a táskámra meredt, nagylevegőt vettem, de magamban számítottam arra, hogy trükközni fog, ilyen az én nővérkém. 
 - Ja, bocsi. Még akkor vettem, mikor te bementél a kreatívboltba. – Készségesen kiemeltem a kék dobozt, mire ő elkezdte rázni a fejét. 
 - Te komolyan azt akarod, hogy elhízzak?! – Egy pillanatig némán meredtem rá, majd lassan visszatettem a dobozt, mire mindketten elkezdtünk nevetni. Ez tipikusan Orsi humora, már annyira hiányzott. 
 - Azt hittem másra gondolsz – komolyodtam el hirtelen és a sütire szegeztem a tekintetemet. 
 - Arra, amit Hétfőn mondtál? – Bólintottam, majd lassan beleharaptam a tortába. - Megkérdezném, hogy akarsz e róla beszélni, de úgysincs más választásod. 
  Összehúztam magam, és végigmértem őt. A haja olyan szőke, akárcsak az enyém, csak sokkal ápoltabb, a szempillái szokás szerint hatalmasak és dúsak, a száján vörös rúzs, mint mindig. Az egyetem előtt is pont ugyan így nézett ki, ugyan ilyen szép volt. 
 - Nos, – Bár ő volt az egyetlen, akinek el szerettem volna mondani, nem tudtam, hogy kezdjek hozzá, csak ültem ott előtte, mint egy kőszobor, végül nagy levegőt vettem és folytattam. – az hazugság, hogy Pénteken Ashley-nél aludtam, – gyorsan felpillantottam, hogy figyeljem a reakciót, de ő csak némán ült és hallgatott. – az igazság az, hogy a Coronitában voltam. De, hogy ott pontosan mit csináltam arra már nem emlékszem. Másnap reggel a lakásunkhoz közeli padon találtam magam, a telefonom eltűnt viszont minden más ott volt nálam. Mindezek után hazasétáltam, szerencsére senki sem volt ébren, így le tudtam zuhanyozni. Eddig azt hazudtam, hogy a telefonomat Ashley-nél hagytam, de ha nem kerül elő minél hamarabb, akkor anyuék kikészülnek, már most gyanakodnak. – Orsi bólintott, arcán semmi megdöbbenés vagy feszültség nem látszott. 
 - Emlékszel valamire? – kérdezte végül komoly tekintettel, mire csak ráztam a fejem. Bólintott. – Kíra, most felfogok neked tenni kérdéseket, fontos, hogy őszintén válaszolj rájuk, érted? – Lassan bólogattam, eléggé féltem, de nem a kérdésektől, hanem a válaszoktól, amit adok majd rájuk. 
 - Rendben, akkor az első kérdésem: érzékeltél-e erős fejfájást vagy hányingert? Esetleg szédültél? 
 - N-nem, miért? Csak a hátam fájt. – Egy fél szekundumra megmeredt, majd pislogott néhányat és folytatta. 
 - Depresszió? Szomjúság? Egyik se? – Ráztam a fejem, de tudtam mire akar kilyukadni. – Semmid se fájt? Egyáltalán? 
 - Mondom, hogy csak a hátam. Miért, az baj? – Bólintott, majd lassan beleivott a kávéjába. 
- Bizony, az nagy baj. Ez azt jelenti, hogy valószínűleg nem voltál alkohol hatása alatt, ami pedig arra utal, hogy valami más okozta az emlékezet kiesést. Ugye tudod mit jelent ez? – Persze hogy tudtam, de magamban nem is mertem belegondolni a szavak jelentésébe. Drog, egyértelmű. 
 - Én nem vagyok drogos, biztos nem… 
 - Tudom, hogy te csak cigizel – vágott a szavamba. Picit elvörösödtem, biztos anyámék mondták el neki. – Lehet, hogy a barátaid kínáltak meg, akikkel ott voltál. – Csóváltam a fejem, az lehetetlen Enci minden titkáról tudok, ha drogozna, azt biztos elmondaná. 
 -  Nem hinném, nem drogozik egyik se.  
 - Randi drog – suttogta halkan, majd óriásit nyelt, mintha megijedt volna attól, amit mondott. Újra a szemembe nézett, majd folytatta: - Kíra, tudod, hogy bármi is történt mindig melletted állok. Viszont el kell, hogy fogadd a segítségemet, ha anyáéknak nem akarod egyelőre elmondani. – Természetesen nem akarom nekik elmondani. Anyám kiakadna, újabban agresszív másokkal is, és ha megtudja, hogy mi történt kinyírna. 
 - Elfogadom persze, de valljuk be, 99%, hogy nemi erőszak ért. – Nem mondott semmit, csak bólintott, de nekem már ez a bólintás is megrémisztett, hisz belül azt akartam hinni, hogy ezt csak bebeszélem magamnak, még akkor is, ha tudom, ez nem igaz. 
 - Beszéltél azóta a barátaiddal, akikkel elmentél? 
 - Igen – mondtam, majd egyből elővettem a régi telefonomat, hogy megmutassam a Szombati beszélgetéseimet, miután nagy nehezen betöltötte a Messengert, a kávé és a süti fölött átnyújtottam neki.  


Vanyicsek Enikő (Enci)

4 napja

Szia, nem emlékszel
véletlenül mit csináltam
tegnap este?


Nem figyeltelek, azt hittük
leléptél 


Nem viselkedtem furán? 


Nem veled voltam, nem láttalak. 


De hisz együtt mentük! 
hogy érted, hogy „nem 
velem voltál”????

látta




Nándor Marci

4 napja

Mi lett veled tegnap? 


Nem emlékszem semmire
te nem láttál valamit? 

Nem b+ eltűntél tőlünk
valami fickóval, aki azt mondta
hogy az apád

Úristen! Biztos, hogy nem ő volt az 


látta 




Németh Kristóf 

4 napja

Szia, nem tudod
mit csináltam Pénteken?
Nem emlékszem semmire


Én Encivel voltam bocs. 


 Épp befejezte az üzeneteim olvasását mikor a Messenger újra megszólalt. Egy új üzenet. Orsi gyorsan megnézte, látni lehetett a szemén, hogy olvas, mikor a végére ért elsápadt, kezei remegni kezdtek. Valami nincs rendben. 
 - Kíra, ezt nézd. – suttogta, majd a kezembe nyomta a telefont. A szemem megduzzadt, nagyokat nyeltem és gyorsabban lélegeztem. 

Ez velem nem történhet meg, nem.


Megbasztalak Péntekeste 

Csá ribanc, mizu?
:DDDDD jót basztunk 
péntek este, nemde? 
Bár te kaptál egy kis cuccot. 
De hidd el nekem, élvezted :))) 
Mellesleg jól mutat rajtad a geci

11 megjegyzés:

  1. Azta! EZ most meglepett, nem igazán szoktam ilyen blogokat olvasni, de valamiért mégis belekezdtem, és eddig nem bántam meg. Remélem a továbbiakban is érdekes marad a cselekmény, én mindenesetre továbbra is olvasni fogom:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen :) és van még egy-pár dolog a tarsolyomban, amit még nem írtam le ;D

      Törlés
  2. fhúú az a szemééét ...
    Siess a következővel <3
    Cristal ¤¤

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy tetszik, megpróbálom minél hamarabb felrakni a kövit :)

      Törlés
  3. Nagyon tetszik!!! <3
    Várom a következő részt.

    VálaszTörlés
  4. Szia!
    Nagyon jó lett, hamar hozd a következőt! :)
    Ui.: a folytatta ly-os j :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. hupsz :D köszi, ezt tudtam, csak nem figyeltem oda :)

      Törlés
  5. Hejhó! Lehet, hogy Pokol már sok ágyban megfordult, de nem csak a háta fájna, ha első alkalma lett volna férfivel. Meg hát, a drog is kiüt, nem távozik macskajaj nélkül a szervezetből, akármennyire Gina-nem Gina (főleg, ha szintén első alkalmas használó). Ezek nem kötekedések, csak szeretném támogatni a blogod, mert értékes és egyedi! Tetszik a témaválasztás, és remélem a főhősnőnk nem sokáig lesz ilyen ellenszenves (mert valljuk be, az) :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia, köszi a véleményt :)
      Kíra direkt ilyen ellenszenves (:D mellesleg tök jól esik, hogy írjátok, mennyire nem bírjátok őt, mert na, ez azért siker ám)
      minden esetre meg fog változni... nagyon (ebbe most nem térek bele, mert ront az élményen, de nem hinném, hogy csalódást fogok majd vele okozni)

      Törlés
  6. Szia. Mikor lesz kövi rész.

    VálaszTörlés